| Típus |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
| ENFJ |
7.79% |
21.27% |
33.87% |
6.27% |
0.16% |
7.61% |
15.22% |
3.88% |
3.93% |
| ENFP |
1.13% |
15.37% |
11.20% |
21.32% |
0.19% |
3.43% |
38.60% |
2.64% |
6.11% |
| ENTJ |
9.97% |
2.75% |
21.40% |
2.11% |
0.78% |
3.62% |
11.18% |
47.05% |
1.14% |
| ENTP |
1.51% |
2.62% |
6.92% |
10.04% |
1.25% |
1.67% |
56.62% |
16.93% |
2.43% |
| ESFJ |
5.87% |
27.96% |
32.05% |
2.45% |
0.29% |
13.23% |
7.41% |
2.74% |
7.99% |
| ESFP |
2.34% |
19.80% |
18.43% |
6.65% |
0.36% |
5.48% |
31.77% |
5.36% |
9.80% |
| ESTJ |
15.94% |
4.74% |
32.65% |
0.87% |
0.18% |
9.24% |
7.24% |
25.36% |
3.78% |
| ESTP |
2.20% |
4.08% |
17.48% |
3.20% |
0.48% |
3.08% |
43.59% |
21.23% |
4.66% |
| INFJ |
13.32% |
15.65% |
2.33% |
20.46% |
2.10% |
18.46% |
3.70% |
2.09% |
21.89% |
| INFP |
1.47% |
9.18% |
0.80% |
51.14% |
0.98% |
6.71% |
3.69% |
1.02% |
25.00% |
| INTJ |
20.15% |
2.16% |
1.70% |
7.90% |
32.00% |
10.82% |
3.47% |
15.72% |
6.09% |
| INTP |
3.04% |
2.11% |
0.74% |
24.22% |
36.49% |
5.49% |
7.61% |
4.95% |
15.35% |
| ISFJ |
9.11% |
18.52% |
2.51% |
4.04% |
0.56% |
30.57% |
1.40% |
1.37% |
31.92% |
| ISFP |
0.99% |
9.87% |
1.47% |
17.84% |
0.53% |
11.79% |
4.10% |
1.56% |
51.84% |
| ISTJ |
26.04% |
4.23% |
2.59% |
2.35% |
5.83% |
28.91% |
1.70% |
8.21% |
20.15% |
| ISTP |
3.19% |
3.10% |
1.87% |
8.19% |
18.58% |
10.08% |
7.82% |
9.85% |
37.32% |
GYIK
Melyek a legerősebb MBTI / Enneagram-korrelációk?
A megfigyelt legerősebb MBTI–Enneagram-korrelációk a következők:
Ezek a korrelációk nagyjából azt jelentik, hogy „kettőből egy” (1/2 = 50%).
Például az INFP-k körülbelül fele inkább 4-es típusnak tűnik, nem pedig valamely más Enneagram-típusnak.
E csúcsértékeken túl a legtöbb egyéb korreláció jóval egyenletesebben oszlik meg (körülbelül egyharmad,
egynegyed vagy egyötöd), vagy ennél is számottevően ritkább.
Lehetséges az összes MBTI / Enneagram kombináció?
Elméletben igen — hiszen a két rendszer kiegészíti egymást. A gyakorlatban azonban bizonyos kombinációk
jóval gyakoribbak másoknál, mert egyes kognitívfunkció-mintázatok természetes módon illeszkednek
bizonyos Enneagram-típusokhoz.
Például az INFP-k 51,14%-a
4-es típus (a Művész) — vagyis nagyjából minden második INFP.
Ez az összhang érthető: az INFP domináns kognitív funkciói (introvertált érzés és extrovertált intuíció)
többnyire olyan profilt rajzolnak ki, amely különösen érzékeny, képzeletgazdag és mélyen értékalapú.
Ezek a jegyek szorosan illeszkednek a 4-es típushoz, amely befelé orientált, és gyakran egy gazdag belső
érzelmi és képzeleti világ jellemzi.
Ezzel szemben az INFP-k mindössze 0,8%-a azonosítja magát
3-as típusként (a Kaméleon) — ez százból kevesebb mint egy.
Ez fogalmilag is következetes: a 3-as típus erősen a külső teljesítményre, státuszra és társas megerősítésre
irányul. Az ebbe a mintázatba illeszkedő személyeknél gyakran fejlettebb az extrovertált érzés,
például az ENFJ-k vagy az ESFJ-k esetében, akiknél rendre
33,87%, illetve 32,05% a 3-as típus aránya.
Mi a különbség az MBTI és az Enneagram között?
Az MBTI® kérdőív (az 1940-es években fejlesztették ki, és egy magáncég tulajdonában áll)
Carl Jung kognitív funkcióira épül.
Azt írja le, hogy az emberek — preferenciáik vagy megszokásaik alapján — miként szoktak információt észlelni
és döntéseket hozni.
Az Enneagram — amely több mint ezer éves, és nem köthető egyetlen, biztosan igazolt eredethez —
sok közreműködő munkája nyomán formálódott, kiemelten Don Richard Riso az 1970-es években,
valamint a pszichiáter Claudio Naranjo az 1980-as évektől kezdődően. A mélyebb motivációs mozgatórugókra
fókuszál azáltal, hogy egy kényszeres pszichológiai körforgást ír le. Minden Enneagram-típus egy olyan
alapsémát tükröz, amely körül az ember — gyakran tudattalanul — élete jelentős részében foroghat.
Röviden: az MBTI elsősorban a viselkedés hogyanját (kognitív preferenciákat) magyarázza,
míg az Enneagram a miértjére (motivációk, félelmek és vágyak) összpontosít.
Együtt alkalmazva a két rendszer kiválóan kiegészíti egymást.
Mennyire fontos az Enneagram a személyes fejlődés szempontjából?
Az Enneagram kézzelfogható betekintést ad a személyiség mélyebb magjába: a motivációkba, félelmekbe,
vágyakba, elkerülési mintázatokba és védekező mechanizmusokba. Emellett segít a belső egyensúly
felmérésében is: két, azonos Enneagram-típusú ember egészen eltérően is működhet attól függően,
milyen pszichés egészségi szinten áll, és mennyire hatékonyan kezeli
típusának alapvető kényszerét.